2009. szeptember 2., szerda

2009 augusztus Mallorca

Megérkeztünk Mallorca napfényes szigetéről, ahol egy nagyon szép hetet töltöttünk el lányommal, Szilvivel és 4 másik barátommal. Egy osztrák irodával mentünk, így persze Bécsből repültünk a Niki-vel, ami szinte új repülő gépet jelentett. Kaptunk 2 hanyagolható szendvicset, meg egy üdítőt, ami fényűző luxusnak tűnt a SkyEurope-hoz képest, amivel Alicantéból jöttünk haza. 2 óra 15 perc repülés után már le is szálltunk, aztán kinyílt a reptér ajtaja, minket meg telibe talált a hőség és a pára. A hotel teljesen megfelelt az igényeimnek, még klíma is van a szobában, igaz olyan értelmesen beszerelve, hogy a bejáratnál lévő folyosóban meg lehet fagyni, de a szobában azért meleg marad. Ez aztán az energia takarékosság a javából. Reggeli és vacsora büfé rendszerben, úgyhogy minden reggel tükör tojás (megforgatva) baconnel, tisztára mintha karácsony lenne. Nálam legalábbis a reggeli kicsit egyszerűbben szokott zajlani. Vagy leugrom a pékségbe, vagy éhesen megyek melózni. A vacsik is jók voltak, igaz én szeretem a grillezett halat, az szinte minden este volt. Meg a saláták is jók voltak, a süti kultúrájuk viszont a nyomába sem érhet a miénknek. De mindig volt flan, ami nekem nagy kedvencem, meg valami vaniliás-kekszes puding szerűség. A part pár percre volt, annyi mozgás meg kellett is kaja után. Jó sokan voltak lent mindig a jó kis homokos parton. Mondjuk ebben sincsenek nagy igényeim, ha van hova letenni a törölközőmet, már elégedett is vagyok. Nekem a víz a lényeg, az meg szuper volt, nem kellett fagyoskodni mikor bementünk. Még térdig sem ért első alkalommal mikor én már hasra vágtam benne magam, annyira vonzott a párás melegben a jó kis hűsítő víz. Mivel egy öbölben helyezkedik el a strand, ezért nem volt jelentős a hullámzás, vagyis minden adott volt az úszáshoz. Ami persze azt jelentette, hogy jó nagyokat úsztam, aztán ki a vízből, megszáradás, vissza a vízbe, labdázás, úszás. Én nagyon szeretek úszni tengerben, vagy más természetes vizekben, sőt még medencében is, ha kevesen vannak és nem kell kerülgetnem senkit. Végtére is úszó voltam, vagy mi :) Tehát az első két nap nagy beach hangulatban töltöttük, aminek eredményeképpen megint rá kellett jönnöm, hogy miért is nem szokás térdig érő sortban úszkálni nagyobb távokat. Mondanom sem kell, hogy a rendes boxer fürdő naci itthon figyelt az autómban, hol is lehetne nagyobb hasznát venni. A térdig érő divatos fürdő naci meg persze jól kidörzsölte úszás közben a combomat, szép vörös sebeket okozva. Ehhez még társult, hogy kb. az első 10 percben megcsípett egy medúza. Szerencsére nem valami durva arc volt, csak fájt pár órát, de semmi láz, meg remegés és társaik, mint mondjuk ha floridai partoknál élő fajtársaik csapják meg az embert. Nem baj, akkor is szeretek tengerben úszni, és kész.
Aztán béreltünk két autót 3 napra, hogy kicsit jobban megismerjük a szigetet. Szokás szerint Suzuki terepjárókat választottunk, természetesen levehető tetővel. Ez nálunk már hagyomány. Mondjuk tavaly Törökországban mikor 45 fokban autóztunk vagy 600km-et, nem voltunk benne biztosak, hogy jó döntés volt, de aztán megrántottuk a vállunk, mondván mi nem holmi műtúristák vagyunk, és izzadtunk tovább, mint az állatok. Melegben most sem volt hiány, az biztos, ezt mindjárt megtapasztalhattuk ahogy Palma felé autóztunk. Ráadásul nekünk egy Jimmy jutott, aminek olyan okosan áll a szélvédője, hogy a szél is szabadon beáramlik, meg a nap is telibe süt közben a fejünkre. Tudod, a Jimmy a feljavított Samurai tulajdonképpen. Vagyis Jakuza a Samuraiban :) A Vitara jobb konstrukció ilyen szempontból. A többiek azt kaptak, abban meg duplán kellett kuplungolni, a dombra meg 50-el ment fel eleinte. Később kicsit belejött, mikor kiégett a rendszer egy kicsit. Kicsit aggódtam, hogyan is fogjuk megtalálni a nagy katedrálist Palmaban, mivel egy 400 ezres városról van szó, de aztán az út pont oda vitt a tengerparton. Persze közben megcsodálhattuk a yacht kikötőben álló hajó csodákat. Egész könnyen találtunk parkoló helyet is, ami egyébként parkoló órás, úgyhogy nem árt ha van az embernél némi apró ilyen esetekre. Az ellenőrzés nem lehet túl szigorú, mert jócskán kikéstünk az időből, de nem kaptunk mikulás csomagot. A nagy katedrális tényleg nagyon szép, ráadásul állítólag itt található Európában a második legnagyobb rózsa ablak. Biztos így van, egy tuti, hogy nagyon szép volt belűlről az egész, igaz nem lehet vakuval fotózni, de ez persze mit sem vesz le a hely szépségéből. Utána kicsit járkáltunk a belvárosi részen, ami persze azt jelentette, hogy mi fiúk jókat ácsorogtunk különböző boltok előtt, amíg a lányok bent zsákmány után kutattak. Nem baj, végül ettem egy nagyon finom paellát, később meg egy remek fagyit, úgyhogy innentől már sztoikus nyugalommal álldogáltam a boltok előtt. A városból kifelé még megtekintettük a kör alakú várat, ami nem meglepő módon egy domb tetején helyezkedett el. Ez is nagyon érdekes volt, ráadásul a tetőről nagyon szép rálátás nyílik a kikötőre, és magára a városra is. Innen a Miro múzeumot céloztuk meg, de valamit elbénáztunk, és nem találtuk meg. Végül még elmentünk a sziget nyugati oldalán található Sárkány sziklához, de addigra a nap erejétől már eléggé tikkadtak voltunk, már fürödni is csak Bandi barátomnak volt kedve, mi inkább döntöttük befelé a vizet meg az üdítőt. Aztán vissza Pagurába, a városkába ahol a szállásunk volt. Este kis bulizás a parton, ami nagyon hangulatos, főleg ha van bőven whiskey meg pezsgő :) Azért nem volt túl vad a társaság, mivel másnapra is autós túrát terveztünk a Sárkány-barlanghoz. Amit meg is tettünk. Tényleg szép cseppköveket láttunk, de azért €16 fejenként erősen pofátlanság volt, ahhoz képest nem volt akkora szám. Igaz én el vagyok kényeztetve a témában, hiszen voltam már több cseppkő barlangban is, mint pl. Postojna, Szlovéniában, vagy a Mammoth-barlangokban Kentuckyban. Azt viszont el kell hogy ismerjem, hogy nagyon szép és érdekes formájú kövek vannak itt, csak nem olyan monumentális méretűek mint máshol. Visszafelé az utunk Palmán át vezeett és most sikerült megtalálni a Miro múzeumot, illetve nem is múzeum volt, hanem állítólag alkotó műhelyként szolgált. Volt egy-két érdekes mű, de bevallom nekem az ő művészete nem igazán jön be, pedig nem állnak tőlem messze a modern művészetek, legalábbis egy részük. Azért érdekes volt, ha már ott van az ember, mindenképpen érdemes betérni. A harmadik autós napon egész nap a sziget észak-nyugati felén lévő szerpentineket gyúrtuk, gyönyörű tájakon keresztül. Kicsit fárasztó, de nagyon szép élmény. Utána már csak strandoltunk, ettük a nagy fagyi kelyheket, meg a grillezett lazacot, amit imádok.
Összeségében nagyon tetszett Mallorca, rengeteg napsütés, meleg tenger, homokos part, finom fagyi és ételek. Ráadásul nekünk szerencsénk volt Paguerával, mert elég nyugodt hely, annak ellenére hogy tele van német túristával. Nem igazán üvöltöztek, és nem hányták tele az utcát. Másoktól hallottuk, hogy a keleti oldalon rosszabb a helyzet, ott még ez dívik. Mivel ilyen sok a német túrista, ezért szinte az összes helyi beszél németül is meg angolul is, legalábbis a túristák által frekventált helyeken. Beljebb már nem mindenhol ilyen jó a helyzet, de az angollal mindenhol elboldogultam.
Tegnap este értünk haza, ma itthon vagyok, holnap pedig Kárpátalja 4 napig.
További képek itt http://picasaweb.google.hu/jakuza68/2009Mallorca#

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése